Az internetre kapcsolódó eszközök között ma talán még a PC-k vannak túlsúlyban, de ez a helyzet hamarosan megváltozik. A felhő pedig elébe megy ezeknek a változásoknak. A “hogyan”-ról Fár Attila Gergőt kérdeztem. Tehát, kedves Gergő…
Jó szó ez az „eszköz”, mindenki azt ért rajta, amit akar. A Microsoft szerint mi számít eszköznek?
Ma már az internet nem csak a számítógépek kiváltsága, a legtöbb lakásban fel lehet lelni olyan elektronikus „kütyüket”, amelyek valamilyen módon képesek a webre csatlakozni és különböző feladatokat ellátni. Nos, ha egy ilyen eszköz rendelkezik valamilyen magasabb szintű programozási interfésszel és lehetőséget biztosít az adatok vizualizációjára, onnantól fogva be tudjuk csatlakoztatni a felhőbe, ehhez nincs másra szükségünk, mint hogy szabványos módon, pl. OData vagy REST protokollon keresztül elérje az adott szolgáltatást, amit használni szeretnénk. Az adott eszköz valóban bármi lehet, újabb generációs TV vagy játékkonzol, akár egy digitális képkeret, azonban nem kell ilyen messze mennünk, vegyük csak a „legalapvetőbb”, mindennap használatos dolgot, a mobiltelefont. Ma már végighaladva az utcán azt látjuk, hogy a járókelők nagy része nem csak beszélgetésre vagy sms-ezésre használja mobil készülékét, hanem folyamatosan kapcsolatban van barátaival, családjával, kollégáival különböző kommunikációs alkalmazások segítségével. Ezek egytől-egyig valamilyen szolgáltatáshoz kapcsolódnak, amely valahol nagyon messze a világ másik részén, egy adott cég szerverein fut. Mi több, a vállalatok is kezdik felfedezni a mobil eszközök és a felhő együttes használatából származó előnyöket. A képzés során egy fogyasztói és üzleti szempontból egyaránt érdekes példát vizsgálunk: azt fogjuk megnézni egy órában, hogy a Microsoft mobilplatformjának legújabb tagja, a Windows Phone 7 hogy képes relációs adatokat kinyerni a felhőből, képeket letölteni, és azt a felhasználó telefonján egy csinos alkalmazásban megjeleníteni.
Miért kell külön alkalmazást írnom a telefonomra? Van rajta böngésző…
Nem tudnám felidézni a web változásainak pontos mérföldköveit, hisz a fejlődése rendkívül dinamikus és mindig apróbb irányzatváltások voltak, azonban biztosan állíthatom, hogy az az internet, amit 10 évvel ezelőtt ismertem, gyökeres változáson esett át. Amikor ma a világot körbeölelő óriási hálózatról beszélünk, első pillanatban a fejünkben nem az jelenik meg, hogy megnyitjuk böngészőnket és valamilyen információt megkeresünk a neten, hanem az, hogy számítógépünk elindulása után megnyitjuk kedvenc programjainkat, játékainkat, amelyek a webre csatlakozva folyamatos szórakozást biztosítanak számunkra, az információkat teljesen más formában feldolgozva, kommunikációs lehetőségekkel kibővítve. A felhasználói élmény, elterjedt nevén user experience (UX) elfedi előlünk az internetet. A felhasználók a hagyományos böngésző és a némiképp korlátozott lehetőségeket biztosító weblapok helyett színes, interaktív, sokkal természetesebben használható környezetet szeretnének látni, amiben nem érzik munkának azt, amit csinálnak. Ahhoz, hogy ezt a tendenciát követni tudjuk, bizony saját alkalmazásra van szükségünk, egyéni amelyet elképzelésünk szerint mi magunk valósítunk meg, ide már egy „weblap” nem elég.
OData – egy újabb kvázi-szabvány, amit felkap a piac, hogy aztán fél év múlva elfelejtse. Érdemes vele egyáltalán foglalkoznom?
Nem merek jóslatokba bocsátkozni, informatikáról beszélünk, ahol minden sokkal gyorsabban változik, mint a való világban, majd az idő megmutatja, hogy képes volt-e az OData állni a sarat. Ami azonban biztos, az OData személyében egy olyan szabványról beszélünk, amely nem megváltoztatni akarja a bevett szokásokat, hanem azok használatát egységesíteni és egyszerűbbé tenni. Véleményem szerint jó irányba haladunk.
Szépek ezek a Windows Phone 7-re készült Silverlight-vezérlők, tudok ilyeneket a PC-s alkalmazásaimban is használni?
A Windows Phone 7 által bemutatott két vezérlő, a Pivot és a Panorama a Metro elképzelésvonal fő irányzatait szem előtt tartva született meg (a Metro a WP7 dizájn „nyelvezete”), megoldva azt a problémát, hogy telefonok esetében, bármennyire is magas a felbontás, kis képernyőkkel kell dolgoznunk, amelyek bizonyos szinten korlátozzák a grafikusok és tervezők kreativitását. Ezek a vezérlők az információt úgy jelenítik meg, hogy a felhasználónak jelezzék: „ha erre húzod az ujjad, akkor a képernyő arrébb fog görgetni és láthatod a felület többi részét is”. Erre PC-s vonalon nincs különösebb szükség, hacsak nem egy több platformos alkalmazással rendelkezünk, amelynek egységes kinézetet szeretnénk biztosítani mindenhol. Ilyen esetben számos közösségi kezdeményezést találhatunk az interneten, amelyek a Pivot és a Panorama funkcionalitását valósítják meg, azonban „hivatalos” Microsoft könyvtár vagy SDK egyelőre nincs hozzá. A Metro alapelvei azonban a PC-n is jól használhatók.