Jó hír: a Microsoft nyilvánosságra hozza az Outlook különböző verziói által használt .PST fájlok formátumát – ugyanannak a programnak a keretében, amely a .DOC, .XLS és .PPT formátumokra is vonatkozik. Itt a hír, egyelőre dátumok és más konkrét információk nélkül.

A .PST fájlokat egyébként támogatja az Office legújabb, 2010-es verziója is (hamarosan megjelenik a béta!), de a formátum további sorsa még nem ismert.

Megjelent a “Compatible with Windows 7” logó megszerzéséhez szükséges eszközkészlet végleges változata. (A korábbi bétaváltozattal végrehajtott tesztek eredményét is elfogadta a Microsoft, de mostantól érdemes az újat használni.)

Most dolgozom egy videón, amiből elsajátítható, hogyan teszteljük saját alkalmazásunkat, miképp értelmezzük a kapott jelentést, hogyan regisztráljuk a kompatibilitási központba, és melyek a logó igénylésének adminisztratív lépései.

Újra előadtam a TechNeten! Igaz, csak öt percet, azt is egy másik session hasába ékelve, de azért nosztalgiám támadt. Hosszú volt az út a Szerver Szerdáktól idáig, szerintem sokan már nem is ismernek a Lurdy-látogatók közül (a biztonság kedvéért a nevemet se írták ki)… :-)

Arról beszéltem, hogy – bár rendelkezésre állnak azok a módszertanok és eszközök, amelyekkel a cégeknél futó alkalmazások Windows 7-kompatibilitása ellenőrizhető, illetve biztosítható - nehézséget okozhat, ha túl sok alkalmazásról van szó, vagy ha a helyi IT kompetenciája nem terjed ki az ilyen feladatokra. Sebaj, vannak belső (Microsoft-) és külső partnerek, akiket meg lehet keresni ez ügyben.

Többféle partner is rendelkezésre áll:

• Ha a cég rendelkezik Microsoft Premier szerződéssel, a Premier mérnökök segítenek a kompatibilitással kapcsolatos problémák és lehetőségek megértésében, az alkalmazások számba vételében és kompatibilitási szintjük megállapításában, illetve a szükséges korrekciós lépések elvégzésében – mindezt a megkötött szerződésben szereplő Premier órakeret terhére.
• A Microsoft Consulting Services (MCS) egyik standard szolgáltatása a Desktop Application Compatibility, amelynek része az ügyfél felkészítése és az alkalmazások kompatibilitásának megteremtése.
• Nemcsak a Microsoft szakemberei jöhetnek szóba: több helyi (magyar) partner is megszerezte az alkalmazás-kompatibilitási projektek végrehajtásához szükséges kompetenciát, azaz megbízhatók a munkával.

Jelentkezés

Ha valakit érdekel a dolog, lehet további információkért jelentkezni, méghozzá ezen az űrlapon keresztül – vagy feltűrni az ing ujját, és nekiesni az alkalmazások házi ellenőrzésének és kompatibilissé tételének.

Kicsit későn, de elkészültek a 2009. június 15-én tartott, Windows 7 témájú Innovation Day videofelvételei, így gyorsan közzéteszem őket a prezentációkkal együtt. Egyelőre itt, de majd lesz egy végleges helyük is a magyar ISV-webhelyen.

Az eseményen a következő előadásokat tartottuk:

• Windows 7 – A jövő operációs rendszere (prezentáció | videó)
• A Windows 7, mint fejlesztési platform I. (prezentáció - 1. rész | 2. rész | 3. rész | videó)
• A Windows 7, mint fejlesztési platform II. (prezentáció | videó)
• Az Internet Explorer 8, mint fejlesztési platform (prezentáció | videó)
• Hogyan legyünk Windows 7-kompatibilisek? (ezt nem teszem közzé, mert frissebb információk állnak rendelkezésre a témáról)

A következő napokban még írok az eseményről, illetve általában a Windows 7-kompatibilitásról.

Nem sokkal ugyan, de überelte a mi Innovációs Díjunkat a “nagy” Microsoft: kiírta a Code7 Contest nevű alkalmazásfejlesztési pályázatot. Ez szerencsére nemzetközi, tehát -- Észak-Korea, Kuba és más hasonló, aktuálisan nem PC országok lakóinak kivételével – bárki indulhat rajta.

A cél: a Windows 7 újdonságait látványosan kihasználó szoftverek készítése.

A díjak: 1000 USD, notebook, utazás (és szereplés) a PDC-re(n).

Hajrá!

Ennyi a hír. Igazán úttörő mashup-készítő platform volt, sajnálom.

Május végén megjelent egy cikkem a HVG “Business IT Plusz 2009” című kiadványában, amelyben – alapvetően nem technikai, hanem döntéshozói-döntésbefolyásolói szinten – rendbeteszem a “felhő-számítástechnikával” kapcsolatos fontosabb fogalmakat. Ez egy régimódi (azaz offline) újság, 995 Ft-ba kerül, kapható az újságosoknál.

Bár egyes cikkek elolvashatók a http://hvgplusz.hu/BusinessITPlusz címen, az én írásom nincs közöttük, így alább adom közre.

Szállj fel a felhőmre!

A „cloud computing”, azaz a felhő-számítástechnika a sok önálló vállalati IT-környezet helyett néhány megosztott globális adatközpontra épít, így az informatikában korábban ismeretlen mértékű költség- és szolgáltatás-optimalizálást tesz lehetővé.

Egy borítékot kell eljuttatnom Budapestről Győrbe. Beülhetek az autómba, és elvihetem személyesen – a benzinköltség a visszaúttal együtt úgy 5-6000 Ft. Feladhatom postán is, így két nagyságrenddel olcsóbban megúszom. Melyiket válasszam? Az autó jóval drágább, de van néhány elvitathatatlan előnye: akkor indulok, amikor én akarok, és oda is eljutok még ma, ahová csak hetente kétszer megy ki a kézbesítő. A posta viszont rendkívül olcsó, és lehet, hogy az a boríték nem is annyira sürgős.

A posta (a tömegközlekedés, a sorozatgyártás, és még sorolhatnám) azért tud kedvező árakat és általában elfogadható feltételeket adni, mert egyszerre nagy mennyiségű termelő/szolgáltató feladatot hajt végre, és ezek a feladatok hasonlóak. Gyakori vélemény, hogy a méretgazdaságosság elérése az informatikában lehetetlen, hiszen minden rendszer, program, illetve ezek tényleges alkalmazása különbözik. De ahogy jobban megismerjük a „cloud computing”, azaz a frappáns és könnyen kimondható fordítással „felhő-számítástechnikának” keresztelt modell mibenlétét, rájövünk, hogy ott ez másképp van.

Az önállóság ára

Ma a vállalatok túlnyomó többsége önálló informatikai infrastruktúrát és szervezetet (azaz autót és sofőrt) tart fenn. Ezt angolul „on-premises” modellnek nevezik, és a gyakorlatban a következőket jelenti:

• saját informatikai központ (egy vagy több speciálisan berendezett, légkondicionált számítógépterem) birtoklása (ritkábban bérlése), karbantartása és őrzése
• saját hardvereszközök (kiszolgálók, adattároló egységek, hálózati eszközök, szünetmentes tápegységek) birtoklása, felügyelete és karbantartása
• szoftverek (operációs rendszerek, kiszolgáló és rendszerfelügyeleti programok, üzleti programok) birtoklása és/vagy bérlése, felügyelete és karbantartása
• üzemeltető és támogató személyzet (rendszergazdák, szervizmérnökök, ügyfélszolgálati munkatársak) alkalmazása
• energia- és távközlési díjak fizetése

A saját IT-környezet, akárcsak egy autó, nagyfokú függetlenséget biztosít. Ennek azonban komoly ára van. Nézzük a fenti modellel kapcsolatos gondokat! Először is nem igazán szerencsés az összetevők szerkezete. Bár egyes elemek költségként jelentkeznek, a többség – az informatikai központ, a hardvereszközök, több konstrukcióban maguk a szoftverek – mind-mind beruházás. Magyarán meg kell vennünk az autót, bennünket terhelnek a kapcsolódó kötelezettségek, az értékvesztés, stb.

További fejfájást okoz a saját informatikai infrastruktúra optimális kihasználása. Ha a vállalat üzletmenete szezonális, az ezt támogató számítástechnikai környezetnek időben változó terhelésre kell felkészülnie. Ha a szokásos igények kiszolgálására méretezzük a rendszert, csúcsidőben lelassul a feldolgozás, megnő a válaszidő, ami elégedetlen ügyfeleket és frusztrált dolgozókat eredményez. Ha viszont annyi kiszolgálót állítunk üzembe, hogy a rendszer a maximális terhelést is játszva elbírja, az eszközök az idő egy részében kihasználatlanul állnak majd. Lefordítva: tíz autóval rendelkezünk, ezek novemberben-decemberben szinte folyamatosan úton vannak, de januártól októberig csak hármat használunk.

Emellett egyre gyakoribb igény, hogy a vállalat informatikai környezetéhez partnerek, üzletfelek, állandóan úton lévő munkatársak is hozzáférhessenek. Amikor ezért lyukakat szeretnénk vágni a rendszerünk (tűz)falába, saját biztonsági szakemberünk csavarja ki a kezünkből az egeret. Azaz: csak az vezetheti a vállalati autót, aki rendelkezik az ügyvezető által aláírt igazolással.

Olyan megoldás kellene tehát, amely a nem stratégiai jellegű eszközök beszerzése helyett lehetővé teszi azok bérlését, kapacitása igény szerint rugalmasan bővíthető, és bárhonnan elérhetjük.

Mindig magasabbra

Mi sem egyszerűbb, helyezzük ki az informatikai rendszerünket egy hoszterhez, és máris megoldottunk mindent. Vagy mégsem?

A hoszting legegyszerűbb megjelenési formája a szerverhotel. A kiszolgálók a vállalat adatközpontjából egy szolgáltató adatközpontjába kerülnek, ahol kapnak adott mennyiségű helyet a polcon, tápfeszültséget, Internet-csatlakozást, és igény szerint a bekapcsoló gombot is megnyomja rajtuk „egy erre fizetett kéz”. Jól látható, hogy részben kiküszöböltük ugyan a saját adatközpontot, de a gép továbbra is a miénk, csak most messzebb került tőlünk. Magyarán: egy távolabbi garázshoz kell mennünk az autónkért, és átalányban fizetjük a benzint.

Persze gondolkodhatunk szerverbérletben is. Ez a megoldás hasonlít az előzőhöz, de már nem a miénk a gép, csak béreljük. Az egyik beruházást ezzel költséggé változtattuk, az álmunkhoz azonban nem kerültünk közelebb. Ha a csúcsidőszakban újabb kiszolgálót szeretnénk üzembe állítani, az először is új bérleti szerződés megkötését jelenti. De ezzel még nem vagyunk készen, a szerver csak hardver, azaz ránk vár az összes szoftverkomponens telepítése, beállítása és elindítása. Visszatérve a hasonlathoz: némi papírmunka árán bármikor kérhetünk újabb autót a flottánkba, de lapra szerelt állapotban hozzák ki, úgyhogy indulás előtt még össze is kell raknunk.

Talán látszik az eddigiekből, hogy van ugyan fejlődés, de túl kis lépésekkel haladunk előre. Az autó helyett egy profi közlekedési vállalat által üzemeltetett vonatot szeretnénk, ami gyors és kényelmes, ha nem is mindenhová, de az összes nagyobb városba rendszeresen közlekedik, és akárhány munkatársunk, ügyfelünk, partnerünk fel- és leszállhat rá.

A hoszting következő változata az alkalmazás-szolgáltatás. Itt már nem kiszolgálóban gondolkodunk, hanem konkrét alkalmazásban vagy alkalmazás-szolgáltatásban. A hoszter (a régi terminológia szerint Application Service Provider, azaz ASP a neve) a saját gépein és környezetében futtatja a vállalatunk által használt programokat, munkatársaink (ügyfeleink, partnereink) pedig az Interneten keresztül, védett csatornán át érik el ezeket. A szolgáltató által használt tényleges informatikai megoldás az azt igénybe vevő vállalat számára nem látható: olyan, mintha a programok „valahol a felhőben” futnának.

Ott vagyunk már?

Ezzel megérkeztünk a „cloud computing”-hoz. Nézzük a jellemzőit:

• nincs saját informatikai központ, vagy csak egy jóval kisebb, ami a telekommunikációs (Internet-) infrastruktúrát tartalmazza
• nincsenek saját kiszolgálók, adattároló egységek, stb., a vállalat a szolgáltató birtokában lévő eszközöket használja
• nincsenek saját operációs rendszerek, kiszolgáló, felügyeleti és üzleti szoftverek, a vállalat a szolgáltató birtokában lévő szoftvereket használja, ezek eléréséhez mindössze egy böngésző szükséges
• nincs üzemeltető személyzet, legfeljebb a szolgáltatóval közvetlen kapcsolatot tartó ügyfélszolgálatra van szükség
• nincs villanyszámla, bár a távközlési díjak akár jelentősen magasabbak is lehetnek, mint az „on-premises” megoldás esetén

A „cloud computing” megoldásokat szállítók portékája között aszerint tehetünk különbséget, hogy hol húzzák meg a felhő határát: alkatrészeket kínálnak, átengedik a gyártósort, vagy készterméket adnak el.

• Ha építőkockákra van szükségünk, amelyekből a felhőben összerakhatjuk a vállalati adatközpontot, választhatjuk az ún. Infrastructure-as-a-Service vagy IaaS szállítókat. Ide tartozik pl. az Amazon Web Services nevű webszolgáltatás-csomag – igen, ez az az Amazon, amely könyveket és CD-ket árul – , valamint a fizikai számítógépek virtualizációját lehetővé tevő megoldások, mint a Microsoft Hyper-V és a VMWare.
• Ha egy teljes platformot szeretnénk, amelyen elkészíthetjük és futtathatjuk üzleti programjainkat, a Platform-as-a-Service- vagy PaaS-megoldások közül válasszunk. Jó példa a Microsoft Windows Azure (a „felhő-Windows”) és a Google App Engine.
• Ha nem vágyunk alkalmazásfejlesztői babérokra, mert általánosan elterjedt, ún. „commodity” programok (pl. levelezés, dokumentum-kezelés, egyszerűbb ügyviteli rendszerek) felhőbeli változatát szeretnénk igénybe venni, ismerkedjünk meg a Software-as-a-Service (SaaS) megközelítéssel. Ilyen termék pl. a Salesforce.com üzletialkalmazás-csomag, vagy a Microsoft Business Productivity Online Suite, amely többek között az Exchange levelezőrendszer és a SharePoint csoportmunka-portál felhőváltozata.

Persze érdemes vigyázni. Azt mondják, a magyar lónak nincs háta, csak két oldala. Úgy tűnik, ez a jelenség nem hungarikum, a szó szerint vett „cloud computing”, annak is főként az SaaS-változata ugyanis az „on-premises” informatikai környezet szinte valamennyi elemét – a hasznosakat is – elveti. Az ebbe a táborba tartozó szállítók egyenesen azt mondják, hogy a hagyományos értelemben vett, a vállalatok által vásárolt/fejlesztett, saját környezetükben futtatott szoftver – halott, és itt van a Kánaán. Nos, igazából még nincs. Az SaaS a következőket feltételezi:

• Az Internet-kapcsolat minden körülmények között rendelkezésre áll, a sávszélesség megfelelő (a vonatok mindig járnak, nincs vágányfelújítás, sztrájk).
• Nincs szükség adattárolásra a felhőn kívül.
• Egyetlen program felhasználói felülete, szolgáltatáskészlete sem igényel többet, mint amit a legegyszerűbb böngésző is tud.
• A vállalatok számára mindegy, hogy a felhőben tárolt információk fizikailag hol találhatók.

A mai magyar és nemzetközi valóságban ezek az elvárások nem teljesülnek. Elég, ha csak az utolsó pontot emeljük ki: az Európai Unió és tagországai, valamint az Egyesült Államok egyaránt szigorúan szabályozza a személyi, kormányzati és (gyakran) üzleti adatok fizikai tárolásának helyét. Márpedig egy globális ügyfélkört kiszolgáló felhő-számítástechnikai megoldásban az információk másolatai egyszerre több földrészen, különböző adatközpontokban lehetnek.

Az SaaS mellett/helyett egy másik megközelítés, a szoftver-plusz-szolgáltatások (Software+Services, S+S) elterjedése várható. Az S+S kombinálja a vállalatok meglévő informatikai eszközeit – kiszolgálókat, programokat, tárolási lehetőséget – a felhő szolgáltatásaival, és kiküszöböli az SaaS hiányosságait.

A felhők fölött mindig kék az ég

Vegyük sorra, milyen tulajdonságok emelik a felhő-számítástechnikát a hagyományos fölé.

• Rugalmasság. A felhőben nem jelent gondot, hogy a karácsonyi vásárlási láz beköszöntével megduplázzuk a webáruházat működtető kiszolgálók számát, vagy a klinikai tesztelés megkezdésekor újabb tíz szervert tegyünk a gyógyszeripari szoftver alá. A mi oldalunkon nincs szükség új hardver beszerzésére, a felhő gazdája szükség esetén majd gondoskodik a kapacitásnövelésről. Amikor a roham véget ér, lecsökkentjük a futó példányok számát – és mindig a használattal arányosan fizetünk.
• Rendelkezésre állás. Az a szolgáltatás, amit a felhőben teszünk elérhetővé ügyfeleink, partnereink (vagy saját magunk) részére, mindig rendelkezésre áll. A felhő gazdája ezt anyagi szankciókat is tartalmazó szolgáltatásiszint-szerződéssel (SLA) garantálja. A vállalt szintet azért tudja tartani, mert alaposan megtervezett és magas szinten automatizált adatközpontokat üzemeltet jól felkészített alkalmazottak segítségével. Egy hasonló IT-környezet kiépítése és fenntartása a legtöbb vállalat számára praktikusan lehetetlen lenne.
• Gazdag fejlesztői szolgáltatások. A felhő látszólag maga a vállalati adatközpont, csak éppen nem a szomszéd épületben, hanem valahol az Interneten található. Ugyanúgy készítjük saját gyártású üzleti alkalmazásainkat, ahogy azelőtt. Sőt, olyan szolgáltatásokra is építhetünk, amelyek a vállalati környezetben nem voltak elérhetők: bekapcsolhatjuk például az üzletmenetbe az internetes azonosítóval (pl. Live ID, Open ID) rendelkező ügyfeleket/partnereket, integrálhatjuk az internetes kereső- és térképszolgáltatásokat.

A kocsi – helyesbítek, az expresszvonat – előállt. Ismerkedjünk a menetrenddel, beszélgessünk a kalauzzal és a többi utassal: hamarosan indulunk.

Megvannak az idei győztesek! A mérleg: egy meglepetéscsapat, egy favorit és egy ki nem adott díj. Megmagyarázom.

A legjobb gazdag ügyfélalkalmazás (a Microsoft esetében: Windows Presentation Foundation) kategóriájában a BInergy Kft. (http://www.binergy.hu) nyert. Nem hallottam róluk, amíg a pályázatukat meg nem néztem, akkor viszont egyből arra gondoltam: bárcsak sok ilyen lenne még!A BInergy egy korábbi projekt során létrehozott egy közel azonnali válaszidejű adattárházat a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) számára – egyébként nem Microsoft-eszközöket használva – , most pedig felépítettek ez elé

• egy WPF alapú adatkezelő és -megjelenítő keretrendszert (VisuMind),
• a villamosenergia-termelés kiválasztott egységei (erőművek, blokkok) mindenkori működési jellemzőit megjelenítő PPVM modult, illetve
• a magyar villamosenergia-hálózat fontosabb energiaátviteli elemeinek (transzformátor, vezeték, gyűjtősín) aktuális teljesítmény- és feszültségadatait mutató Hálólátó modult.

Az alábbi képen a PPVM modul látható.

Ami viszont NEM látható, az az, hogy a megoldás a Composite WPF/PRISM (http://compositewpf.codeplex.com) módszertan szerint készült, és a WPF szolgáltatásait (pl. gazdag adatkötés, felbontástól való függetlenség) remekül kihasználja.

A legjobb gazdag Internet-alkalmazás (itt: Silverlight) kategóriájában a Response Kft. (http://www.response.hu) vitte el a díjat a széles körben ismert, de még sehol sem díjazott Zoomery (http://www.zoomery.com) alkalmazással. A Silverlight Deep Zoom technológiájára épülő, tetszőleges digitális tartalmat új módon fogyaszthatóvá tevő Zoomery hajtja meg többek között

• a http://www.devportal.hu több szolgáltatását,
• az Origo “Minden napra egy fotó” c. évösszegző webhelyét (http://www.origo.hu/foto2008/index.html)

Velvárt András és csapata kitűnő munkát végzett a Zoomeryvel, nemrég készítettek egy remek összefoglaló videót is, lásd alább.

Zoomery

A legjobb Windows 7-alkalmazás kategóriájában viszont megelőztük a korunkat: a pályázatok leadásának határidejéig

• nem állt rendelkezésre a Windows 7 Release Candidate-hez használható szoftverfejlesztő készlet (SDK)
• nem került sor Windows 7-tel foglalkozó fejlesztői eseményekre, mint a május végi Windows 7 Metro Workshop, illetve a június 15-re időzített Innovációs Nap (regisztráció: http://wweventstest.one.microsoft.com/CUI/EventDetail.aspx?EventID=1032350016&Culture=HU-HU; majd még írok erről a jónak ígérkező rendezvényről)

Így aztán nem csoda, hogy értékelhető pályázat gyakorlatilag nem érkezett be. Sebaj, ezt a kategóriát a 2010-es kiírásban is szerepeltetjük majd!

Gratulálok a győzteseknek, és azoknak is, akik most nem nyertek ugyan, de pályázatukkal megmutatták, hogy nagyon is eleven az innovatív gondolkodás Magyarországon!

P.S.: Hamarosan beszámolok az IE8 gyorsulási versenyről is.

Létezik a legendás magyar innováció, vagy tényleg csak ennyi – legenda? Néhány kollégámmal úgy gondoltuk, megpróbáljuk rávenni a hazai szoftverfejlesztő közösség tagjait, mutassák meg,
mit tudnak.

Ezért aztán keressük a legjobb

• Rich Client-, azaz gazdag ügyfélalkalmazást, amely Windows Presentation Foundationre épül (mindegy, hogy 3.5 SP1 vagy újabb)
• RIA-, azaz gazdag Internet-alkalmazást, amely felhasználja a Silverlight képességeit (akár a 3.0 is jöhet)
• Windows 7-alkalmazást, amely kiaknázza az operációs rendszer vadiúj verziójának szolgáltatásait (pl. több érintés kezelése, szenzorok, új felhasználói felület)

Mindegyik kategória győztese egy high-end MSI netbook PC-t kap jutalmul. A további részletek, amelyeket eredetileg a devportal.hu-n hirdettem meg, immár a “nagy” Microsoft-weben is elérhetők ezen a címen.

Hajrá! (És ne feledjétek, van még kicsit kevesebb mint három hét az IE8 gyorsítási versenyre is!)

Így van, az accelerator fordítása végül gyorssegéd lett, nem pedig gyorsító – alábecsültem a honosítók kreativitását… :-)

Előző bejegyzésemben írtam a saját első, próbaképpen összerakott Startlap.hu gyorsítómrólgyorssegédemről, most közlöm a receptet is. A feladat három fő részből áll.

A gyorssegéd kitalálása és megtervezése

Ahogy azt mindenki tudja, a startlap.hu lapcsalád olyan weblapokból áll, amelyeken tematikusan összetartozó webhelyek felsorolása található. A gyorssegéd feladata az lesz, hogy a böngészőben kijelölt szöveghez hozzáragassza a http:// elő- és a .lap.hu utótagot, és megnyissa az így létrejött Startlap.hu URL-t. Ha a Microsoft nevét jelöljük ki a szövegben, a microsoft.lap.hu című lapra jutunk, ami tényleg a Microsoftról szóló gyűjtemény címe.

Mi lesz, ha saját hellyel még nem rendelkező szót vagy több szóból álló kifejezést jelölünk ki? A Startlap.hu elég rugalmas ahhoz, hogy átváltson szöveges keresés üzemmódba, és értékelhető eredményt adjon vissza.

A gyorssegéd kódjának elkészítése

Összesen egy XML fájlra lesz szükségünk, ennek a szerkezete egy MSDN-cikkből kiderül. Íme az én verzióm:

<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?>
<os:openServiceDescription xmlns:os=
"http://www.microsoft.com/schemas/openservicedescription/1.0">
    <os:homepageUrl>http://startlap.lap.hu/</os:homepageUrl>
    <os:display>
        <os:name>Keresés a Startlap.hu-n</os:name>
        <os:icon>http://msdn.microsoft.com/favicon.ico</os:icon>
        <os:description>Ugrás a kijelölt szövegnek megfelelő *.lap.hu 
            webhelyre.</os:description>
    </os:display>
    <os:activity category="Search">
        <os:activityAction context="selection">
            <os:execute action="http://{selection}.lap.hu" 
                method="get" />
        </os:activityAction>
    </os:activity>
</os:openServiceDescription>

A fájl szerkezete egyszerű, használata könnyen kikövetkeztethető. A lényeg az os:execute elem, ott látható, hogy áll össze a megnyitni kívánt URL.

A gyorssegéd hozzáadása az IE8-hoz (házilag)

Egy gombot (vagy más URL-képes elemet) kell létrehoznunk egy tetszőleges webhelyen (az alábbi példában ez a www.mysite.hu).

<button id="startlapButton" 
    onclick="window.external.AddService(
        'http://www.mysite.hu/GoToStartlap.xml')">
    Add Startlap Accelerator to Internet Explorer 8</button>

Ha a felhasználó a gombra kattint, a gyorssegéd (természetesen csak megerősítés után) hozzáadódik az Internet Explorerhez, és onnantól kezdve használható. A pályázat során annak a weblapnak az URL-jét kérem, amelyiken a fentihez hasonló kód található. Így könnyedén hozzá tudom adni a gyorssegédet a saját IE8-amhoz, és tesztelhetem a funkcionalitást.

A gyorssegéd hozzáadása az IE8-hoz (hivatalosan)

A gyorssegédek (és más hasznos IE8-bővítmények, pl. a webszeletek és keresésszolgáltatók) közös helye az ieaddons.com webhely. Ennek azonban egyelőre még nincs magyar nyelvű változata – azonnal jelzem, amint megszületik! A végleges pályaművek is ide kerülnek majd.

További jó gyorsítást, a kérdéseket pedig a megjegyzések között vagy a devportal.hu fórumaiban várom!

A böngészők sebességét sokféleképpen mérhetjük. Legalábbis mi, informatikusok. Mert a tipikus végfelhasználó nem nagyon szokott méregetni. Ő csak két dologgal foglalkozik (leginkább a tudati észlelés szintje alatt): hogy milyen gyorsan töltődnek be az egyes weboldalak (erről szól egy tanulságos videó), és hogy mennyi idő alatt tudja elvégezni azt a feladatot (a maga teljességében), amiért a böngészőt elindította.

Gyorsító

Az IE8 tud valami igazán érdekeset a második kategóriában. Ez a valami az “accelerator”, ami a keresztségben valószínűleg a “gyorsító” nevet kapta (elkészült, de én még nem néztem meg a végleges magyar változatot). Ez a videó jól mutatja, mire képes a szolgáltatás.

Pályázat

Arra gondoltam, jó lenne, ha minél több érdekes és hasznos gyorsító születne, és ezek lehetőleg mind hazai (vagy legalábbis magyar szempontból érdekes) webhelyekre, –szolgáltatásokra mutatnának. Ezért ezennel meghirdetek egy gyorsító-készítő pályázatot:

Xbox 360 konzolomat és egyéb hardver-szoftver javaimat Internet Explorer 8 gyorsítóra cserélem!

A gyorsító szakmailag nem igazán nagy kihívás, hiszen valójában egy meghatározott szerkezetű és tartalmú XML adatfájlból áll, plusz egy gombból egy tetszőleges weblapon, amivel a felhasználó hozzáadhatja a gyorsítót a saját IE8-példányához. A lényeg az ötlet, egy olyan jól azonosítható alkalmazási terület, ahol a felhasználók ma URL-ek másolgatásával és többszörös kereséssel érik el, amit szeretnének, pedig egy jól eltalált parancsnév és egy-két kattintás is elegendő lehetne. 

Elolvastam az áttekintést és a szakmai dokumentációt, és a hecc kedvéért gyorsan össze is dobtam egy gyorsítót, ami a lap.hu webhelycsaládra épül. A következőképpen működik: egy tetszés szerinti weblapon kijelölünk egy szövegrészt, majd a gyorsító segítségével eljutunk a <kijelölt szöveg>.lap.hu-ra. Ha pl. a “Microsoft” szót jelöltük ki, akkor a http://microsoft.lap.hu weblapon találjuk magunkat.

Részletek

A pályázat részletes kiírása itt olvasható.

Jó gyorsítást!

Mármint egy olyan, ami a hazai szoftverfejlesztőknek szól – pontosabban közülük is azoknak, akik dobozos szoftvereket (is) fejlesztenek, és illik rájuk a “független szoftverfejlesztő” (Independent Software Vendor – ISV) elnevezés.

Nyilván senkinek.

Kivéve azokat, akik értesülni akarnak arról,

• hogyan és mennyiért vizsgáltathatják be a termékeik Windows 7-tel és más új termékekkel való együttműködését
• milyen fejlesztői akciókat, pályázatokat ír ki a Microsoft Magyarország (nemsokára jön például az IE8 accelerator pályázat)
• hogyan változnak a partneri programok, mely fejlesztői termékek kaphatók kedvezménnyel
• milyen oktatásokat szervezünk kifejezetten az ISV-knek (most dolgozom egy-egy háromnapos Windows 7- és Visual Studio 2010-tréning Budapestre hozatalán
• hogyan válhat a egy ISV hivatalos Surface-fejlesztőpartnerrré

Szóval akit a fentiek mégis érdekelnek, az látogasson el a http://www.microsoft.com/hun/isv/hirlevel/default.aspx oldalra, és adja meg az adatait.

Tegnap este rendezték a PDC Attendee Partyt, méghozzá a Universal Studios területén. Aki ismer, tudja: nagy moziőrült vagyok, a filmklubomban legutóbb éppen a Universal Studios két klasszikus sci-fi-horror alapfilmjét, a Frankensteint (1931) és A láthatatlan embert (1933) néztük meg, úgyhogy alig vártam ezt az estét. Egy (külső szemlélő számára valószínűleg unalmas) kis videó is készült rólam a híres földgömbbel a háttérben:

Ehhez képest a buli nem igazán sikerült, helyenként a katasztrófához közelített. Hogy miért? Mert a közelgő Halloween tiszteletére a hagyományos helyszíneket és látványosságokat átalakították, ismert horrorfilmek figuráival népesítették be. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kb. 5 másodpercenként ránk rontott egy láncfűrészes gyilkos a Texas Chainsaw Massacre-ből (Szalontay Zolival mi már tudjuk, hogy ez egy "nézhető, jó mozi"). Vagy Jason a Friday 13-ből, egy véres késsel. Vagy egy katonaruhába öltözött, vírusfertőzéses, oszladozó félhulla. Esetleg Freddy a Nightmare on Elm Streetből. A levegő benzingőzzel volt tele, az alakoktól nem igazán lehetett nyugodtan sétálgatni.

Volt egy (majdnem) félelmetes pillanat is az estében: Bodnár Ádámmal (HWSW) és Kiss Endrével (Computerworld) jártuk be a stúdió hátsó traktusát, amikor az egyik "gyilkos" hirtelen Ádám elé lépett. Az "ijesztés" után indult volna a következő áldozat felé, de Ádám a füléhez hajolt és belekiáltott. A "rosszfiú" megfordult, és "Á, itt van egy okoskodó!" felkiáltással követni kezdte Ádámot. További alakoknak is szólt, és meglehetősen agresszívan körbevettek bennünket. Egy pillanatig nem volt világos, mi fog történni. Persze végül győzött a professzionális megközelítés, békén hagytak bennünket.

Ami viszont jó volt:

• A Múmia bosszúja: egy földalatti hullámvasút olyan kezdeti gyorsulással, hogy elakadt a lélegzetünk.
• Speciális effektusok: vizuális és hangeffektusok készítése egy interaktív, vicces előadás formájában

Szóval ez most nem annyira jött be: filmtörténelmet vártam, és sima ijesztgetést kaptam. A nagyközönség reakciója is megosztott volt: egyesek élvezték, mások utálták az egészet.